Az érsebészeti betegségekről
Artériás betegségek
Az artériás betegségek sajnálatos velejárója, hogy sokáig tünetmentesek. A már kialakult verőéri betegségek tünetei pedig jellemzően függnek attól, hogy melyik verőéren alakult ki a szűkület vagy akár az elzáródás, valamint a tágulat.
Sokáig panaszmentes az egyik legveszélyesebb érbetegség, a nyaki verőér szűkülete, amely szédülést, látászavart, fülzúgást, koncentrációzavart, feledékenységet, súlyosabb esetben féloldali bénulást okozhat.
Szintén tünet és panaszmentesen növekedhetnek a hasi vagy mellkasi főverőéri tágulatok, amelyeknek a kiszakadásuk azonnali életveszélyes állapotot idéz elő. Ebből kiindulva, amennyiben korábban nem tapasztalt lüktetést észlel a hasában, fokozottan ajánlott és indokolt az érsebészeti vizsgálat.
Az alsó végtagi érszűkületeknél már korán jelentkeznek a panaszok. Fellép a nehezített járás, valamint a járás közben érezhető, úgynevezett lábikra fájdalom, amely egy rövid, pár perces pihenés után megszűnik. Ez már konkrét jelzés lehet a kezdődő érszűkületre. Természetesen az emberek többsége ezeket a jeleket, tüneteket egyszerű húzódásnak vagy reumatikus eredetű bántalmaknak vélik.
Visszeresség
A visszeresség, melynek különböző formái és súlyossági fokozatai vannak, abszolút népbetegségnek tekinthető. A felnőtt lakosságnak mintegy 43-45% – át érinti.
A lábakon kialakult kitágult vénák szintén sokáig panaszmentesek, esetleg néha csak esztétikailag kifogásolható látványt nyújt. Felhívjuk a figyelmet, hogy a megfelelő szakorvosi kezelés hiányában a vénás betegség fokozatosan romlik, amely a már konkrét panaszok mellett egyéb szövődményeket, például fekélyeket okozhatnak.
A panaszok sokrétűségében kiemelhetőek a “nehéz láb” érzés, a láb fáradékonysága, esetleges indokolatlan lábzsibbadás vagy lokális égő fájdalom, éjszaka folyamán előforduló lábikra görcs.
A kitágult vénák, valamint a nem megfelelően működő vénás billentyűk leginkább a visszeres panaszok okozói. Az értágulatokban pangó vér nagyban akadályozza és rontja a visszaáramló vér áramlási viszonyait. A kialakult értágulatokban, a pangás következtében a vér besűrűsödik, és ebből kifolyólag felületes trombózis alakul ki. Ez a jelenség már nagyfokú fájdalommal jár.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a visszeresség esetén fokozottan fennáll a mélyvénás trombózis kialakulásának veszélye, ami pedig tüdőembóliához vezethet.
A kezelést mindenképpen annak ismeretében választjuk ki, hogy melyik típusú visszerességet diagnosztizáltuk. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a főtörzsi vénákon nem jelentkezik eltérés vagy betegség, ellenben az oldalágak kitágulásának következtében jelentkezhetnek a fájdalmak és az esztétikai elváltozások.
Különösen indokolt a szűrés, amennyiben a család több tagjánál is előfordul a vénás betegség! Ebben az esetben meg sem kell várni a panaszok megjelenését.
Terhesség alatti visszeresség
A terhesség alatt, a kismedencei nyomásfokozódás, a megnövekedett testsúly következtében és nem utolsósorban hormonális változások hatására a már meglévő vénás tágulatok növekednek, és panaszossá válnak, a visszeresség nagyobb eséllyel alakul ki.
A terhesség alatt kialakult vénás tágulat miatti műtéti beavatkozás nem javasolt, és azt érdemes tudni, hogy a szülés után a visszeresség nagy része visszahúzódik.
A vénás gyógyszerek alkalmazása sem javasolt az estleges magzatkárosító hatása miatt, bár ezt tudományosan még nincs alátámasztva.
Sokkal nagyobb szerepe, jelentősége van a megelőzésnek, a terhességre, szülésre, valamint a szoptatásra történő felkészüléshez, az időben hordásra kerülő kompressziós harisnyák viselésére, a vitaminok bevitelére.
Az érsebészeti vizsgálat menete
Az érsebészeti szakorvosi konzultáció során átbeszélésre kerülnek a kórelőzményeket, feltérképezzük a beteg jelenlegi panaszait, az esetleges káros szokásait és a családban előfordult vagy jelenleg is előforduló betegségeket. Ezek alapján feltárjuk az egyénre szabott kockázati tényezőket. Amennyiben Ön rendelkezik korábbi vizsgálatok eredményével, leletekkel, azt mindenképpen hozza magával.
A szóbeli informálódást a fizikális vizsgálat követi. Orvosunk célirányosan megvizsgálja az Ön tüneteit, figyelembe véve az általános egészségi állapotát. Amennyiben szükséges, doppleres érvizsgálatot végez. Indokolt esetben, további képalkotó vizsgálatokat, elsősorban Ultrahangos érvizsgálatot javasolunk, de ha a vizsgálatok eredményessége érdekében még részletesebb képalkotó szűrést kell végeznünk, akkor megszervezzük az esetleges érfestést, MR, CT vizsgálatokat. A diagnosztika eredményeinek kiértékelése alapján személyre szabott kezelési tervet állítunk össze.
