Ereinket is edzeni kell!
Bár a közvélemény azt gondolja, Magyarországon daganatos betegségekben hal meg a legtöbb ember, valójában azonban a szív- és keringési rendellenességek szedik a legtöbb áldozatot. Hazánkban egyes adatok szerint fél-egymillió ember szenved érszűkületben és sokan nem is sejtik, hogy megfelelő kezelés nélkül amputációt, vagy akár halált is kockáztatnak.
Egész testünket behálózza az érrendszer, ez biztosítja, hogy az oxigén- és tápanyagdús vér eljusson a sejtekhez, illetve onnan a salakanyag kiválasztódjon. A nem megfelelő életmóddal azonban az erek károsodhatnak, rugalmasságuk csökkenhet, illetve plakkok miatt elzáródhatnak. Így alakul ki az érszűkület, amely éppúgy előfordulhat a kisebb és nagyobb artériákban, aortában, főverőérben és a vénákban is. Az érfal szerkezetének átalakulása már a harmincas években megkezdődik, de egyes életmódbeli szokások tovább ronthatnak a helyzeten. A dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterin, a magas vérnyomás is hozzájárulhat az érszűkülethez.
Sokan azt gondolják, ez a betegség végtagzsibbadással, a végtagok hidegérzetével jár, pedig valójában a terhelés után jelentkező fájdalommal, mellkasi fájdalommal jár leggyakrabban, idővel pedig a végtag sebesedésével, az ujjak elfeketedésével is járhat. Férfiaknál okozhat merevedési zavarokat, kopaszodást is és előidézhet depressziót is.
A statisztikák riasztók, mégis, a betegek 30 százaléka előzetes felismerés, kezelés, megfelelő terápia hiányában öt éven belül az első panaszok jelentkezése után meghal valamilyen szív- és érrendszeri betegségben. Az érszűkületet meg lehet előzni, nemcsak megfelelő életmóddal, hanem szűrővizsgálattal, orvosi diagnosztikával. Annak hiányában azonban végtag-amputációhoz, stroke-hoz, szívinfarktushoz is vezethet.
Leggyakrabban a nyaki erek-, szívkoszorúér-, alsó végtagi artériák szűkülete és az agyi erek szűkülete a legjellemzőbb.
De mit tehetünk érrendszerünk védelmében? A legtöbb, amit tehetünk, egy kiegyensúlyozott életmód kialakítása, amelyben a helyes táplálkozás, a mozgás éppúgy helyet kap, mint a rendszeres orvosi kivizsgálás és a szűrővizsgálatok évenkénti beiktatása. Nem kell arra gondolni, hogy salátát kell paradicsommal enni, belefér bármilyen tápanyag fogyasztása, semmiről nem kell lemondani, de a jó minőségű szénhidrátok, a teljes kiőrlésű gabona, az olajos magvak, a szárnyashúsok és a hal fontos részét képezze a táplálkozásnak.
Ha mozgásról beszélünk, heti háromszor 30 perc séta is elegendő ahhoz, hogy megőrizzük ereink rugalmasságát, testünk fittségét. Ez pedig olykor már azzal is elérhető, hogy hamarabb szállunk le a tömegközlekedési eszközről, vagy autó nélkül indulunk neki teendőinket elintézni. A mozgással nőhet az oxigénfelvevő képességünk, csökkenhet a koleszterinszint, illetve azok a rizikófaktorok megjelenésének lehetősége, amelyek megnövelik a szív- és keringési zavarok esélyét. Ahhoz azonban, hogy megtalálja az ideális mozgásformát, konzultáljon orvosával.