MA VAN A BOLDOGSÁG VILÁGAPJA!
Nevessen az egészségéért!
„Repkednek a pillangók a hasamban!” „Kipirosodott a boldogságtól.” Az önfeledt, boldog pillanatok kifejezésére a magyar nyelv számos példát tud hozni, de hogy valójában ilyenkor mi zajlik le a testünkben, már kevésbé tudjuk. Március 20-a a Boldogság világnapja.
Sokáig az orvostudomány csak a negatív érzéseknek és hatásoknak tulajdonított jelentőséget és a kutatók azt gondolták, csak ezek vannak bármilyen hatással az emberi szervezetre.
A kutatások kiterjedtek a harag, a félelem, az undor, a keserűség, a szégyen hatásaira, és egyáltalán nem foglalkoztak azzal, hogy a pozitív érzéseknek is óriási szerepük van a test működésére.
A boldogságért testünkben az úgynevezett neurotranszmitterek, a dopamin és a szerotonin felelősek. Ezek azok, amelyek az öröm pillanataiban kipirosítják az arcbőrt, amelyektől hevesebben kezd dobogni a szív, vagy úgy érezzük, a gyomrunkban valami bizseregni kezd, mintha tényleg ezernyi pillangó repkedne odabent. Keringési rendszerünk gyorsan reagál a neurotranszmitterek áldásos tevékenységére, de befolyással bírnak a vegetatív idegrendszerre is: más lesz az emésztés, vagy a lélegzetvétel is.
Ma már az öröm, az elégedettség, a szeretet, a hála, a remény is olyan érzés, amelyet megtapasztalva mindenki maga is érzi, valamilyen változás áll a szervezetében és nemcsak azért, mert megjelenik az arcán egy levakarhatatlan mosoly. Mára a kutatók is felismerték a pozitív érzések fontosságát az emberi szervezet változásaiban.
Az egyik első pozitív érzelmeket vizsgáló nagyszabású kutatás Deborah Danner és munkatársai nevéhez köthető. Vizsgálatukban 180 katolikus nővér vett részt. Mindannyian vállalták, hogy mindennapjaikról naplót vezetnek – beleértve a rendbe lépésük előtti időszakot is -, rendszeresen részt vettek orvosi vizsgálatokon és különböző teszteken, illetve életükben és haláluk után is engedélyezték agyuk vizsgálatát. A kutatók arra jutottak, hogy a negatív érzelmek és a halálozási mutatók között nem találtak összefüggést, viszont a pozitívak esetében annál inkább. Erőteljes fordított kapcsolatban állt a két változó. A legtöbb pozitív érzelmet kifejező nővérek akár tíz évvel is tovább éltek, mint azok, akik kevesebb alkalommal éltek át boldog pillanatokat.
Mára az is tény, hogy pozitív gondolatokkal, érzésekkel szinte megnyílik a világ, sokkal nagyobb energiák szabadulnak fel a cselekvéshez, nagyobb teret engedve gondolatainknak és tetteinknek.
A mosolygás ráadásul erősíti az immunrendszert, csökkenti a fájdalmat és a stresszt, javítja a véráramlást, kalóriát égethetünk, tehát fogyhatunk is. Egyes kutatók szerint egyébként a nevetés élettani hatásai megfelelnek egy közepes intenzitású testmozgásénak. 1 percnyi kacagással olyan szívritmus gyorsulást érhetünk el, mintha 10 percig eveztünk volna.
A Boldogság világnapján nevessünk, nemcsak azért, hogy jobban érezzük magunkat, hanem azért is, hogy jót tegyünk a szervezetünknek. Ráadásul a negatív események, vagy kellemetlenebb helyzetek is jobban kezelhetőek lesznek.